A projekt bemutatása

A Nagyszalonta–Sarkad határon átnyúló térségben óriási problémát jelent a csapadékelvezetés nem megfelelő megoldása, mivel ez gyakran belvizeket okoz a két város belterületén, különösen a Kölesér- és a Gyepes-csatorna mentén. Szükség van tehát a helyi vízelvezető rendszerek sürgős átalakítására, és az említett csatornák profiljának rekonstrukciójára is. A víz hibás elvezetése ugyanis számtalan környezeti, társadalmi és gazdasági probléma forrása. A csapadékvíz-elvezető rendszer rehabilitációja és bővítése Nagyszalontán 10.338 m vízgyűjtő csatorna rehabilitációját és kiépítését, három árok és egy gyűjtőcsatorna iszaptalanítását, valamint egy szivattyútelep cseréjét feltételezi; Sarkadon pedig 3.726 m csatorna rehabilitációját és kiépítését belterületen, a Gyepes csatorna iszaptalanítását, a Gyepes partjának helyreállítását és a Vár utcában egy új vízelvezető műtárgy építését jelenti. A Körösök Völgye, amely a román-magyar határ mindkét oldalára átnyúlik, a rendelkezésre álló nemzeti stratégiák szerint (ilyen például az Észak-Nyugati Régió Fejlesztési Terve) árvízveszélynek kitett terület. Mivel a víz Románia területén kerül összegyűjtésre, és a folyótorkolat a szomszédos országban található, megfelelő védelmet csak akkor biztosíthatunk, ha a határmenti területek közti közreműködés és együttműködés sikeresen zajlik. A Körösöknek és a mellékfolyóiknak köszönhetően a két érintett megyének otthont adó régió vízrajzi szempontból rendkívül gazdag, s ezért a folyómenti településeknek fokozott környezeti kockázatok egész sorával kell megbirkózniuk. A két város, Nagyszalonta (Bihar megye) és Sarkad (Békés megye), egyik közös problémáját a Fekete Körös mellékfolyói szolgáltatják, nevezetesen a Kölesér- és a Gyepes-csatornák. A két csatorna Románia és Magyarország területén egyaránt áthalad, és gyakran okoz árvizeket. Mindamellett, hogy a csatornákat eredetileg a Körös vízszint-ingadozásának szabályozására és a csapadékvíz elvezetésére építették ki, szükség van további munkálatokra is. Árvízvédelmi szempontból Nagyszalonta és Sarkad a régió leghátrányosabb helyzetű települései között szerepel. A projekt tehát a Gyepes- és a Kölesér-csatorna bizonyos szakaszainak rehabilitációja végett született, ami várhatóan a két város helyzetének jelentős javulását eredményezi. A jelen projekt a két partner korábban sikeresen megvalósított projektjét folytatja (HURO/0901/184/1.3.4 – Waterman), melynek keretében a Bihar–Békés régió hatékony vízgazdálkodásához szükséges tanulmányok és tervek jöttek létre, a közös fenntartható fejlődés céljából.





Projekttevékenységek

Előkészítő tevékenységek

A közösen kidolgozott és megvalósított korábbi projektet – Waterman, HURO/0901/184/1.3.4 – tekinthetjük a legfontosabb előkészítő tevékenységnek, melynek nyomán létrejött több vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó műszaki dokumentáció, ezen belül: jogi tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, építési tervek, engedélyek stb. Az aktuális projekt a Waterman projektben kidolgozott tanulmányokban és műszaki tervekben részletezett építési tevékenységek első szakaszának megvalósítását tűzte ki. A partnerek egyeztették a tevékenységeket, az aktuális projekt ütemtervét és költségvetését, továbbá a projekt megvalósításához szükséges humán erőforrásokat és szolgáltatásokat. Az előkészítő tevékenységek több dokumentum kidolgozására is kiterjedtek: egy kivonat mindkét partner megvalósíthatósági tanulmányából, a közös megvalósíthatósági tanulmány a költség-haszon elemzéssel együtt, valamint a projektdokumentáció és a mellékletek kidolgozása és előkészítése.

Projektmenedzsment tevékenységek

A projektmenedzsment-csapat felel a projekt Támogatási Szerződésnek, EU-s normáknak és a két tagország szabályozásainak megfelelő alkalmazásáról. A gyakorlatban bizonyos projektmenedzsment tevékenységeket kiszerveznek egy szakértői vállalatnak, amelyet az érvényes beszerzési szabályzatnak megfelelően választanak ki. Bár a két város már több projektet valósított meg, és sok tapasztalatot gyűjtött a projektmegvalósítások folyamán, nem rendelkeznek elegendő személyzettel és szakértői gárdával a projekten belüli tevékenységek maradéktalan lefedéséhez. Az önkormányzati alkalmazottakat mindkét városban mint szakértőket és a tevékenységek koordinálásával foglalkozó felelősöket vonják be, viszont az LP esetében a projektbe bevont személyzetnek nem kell foglalkoznia jelentésekkel és menedzsmentfeladatokkal. Tekintettel a saját személyzet létszámának korlátozottságára, és hogy nincs elég idő az ilyen jellegű tevékenységekre, az LP a projektmendzsment-tevékenységek kiszervezése mellett döntött, és leszerződtetett egy projektmenedzsert, egy pénzügyi projektmenedzsert és egy műszaki igazgatót. A belső és a külső személyzet közötti kommunikációt egy belső projektkoordinátor, egy jogi szakértő, egy műszaki szakértő, egy jogász/jogi szakértő és egy pénzügyi koordinátor/könyvelő mozdítja elő. A PP1 egy projektmenedzsert, egy projektasszisztenst és egy műszaki szakértőt delegált a menedzsmentfeladatokra. Az LP felel a általános projekt-szintű jelentésekről, valamint együttműködik a partnerekkel a projekt célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

Kommunikációs tevékenységek

A projekt keretében mindkét partnernek kötelessége foglalkozni a kommunikációs tevékenységekkel. Mindkét városban sor kerül népszerűsítő tevékenységekre, nyitó- és záró konferenciákra, 4 lakossági konzultációra, ebből 2 Nagyszalontán és 2 Sarkadon kerül megrendezésre, illetve mindkét településen 4 workshopra. Mindegyik partner felelősséggel tartozik az ilyen jellegű tevékenységek gyakorlatba ültetéséért, valamint a partnerek tevékenységeiben való részvételért. A projekt keretében ajánlott és kötelező kommunikációs anyagokat állítanak össze (a projekt honlapja, tájékoztató szórólapok, brosúrák, plakátok, hirdetőtáblák stb.) összhangban a program célkitűzéseivel és a láthatóságra vonatkozó ajánlásokkal. A kommunikációs tevékenység lebonyolításához egy kommunikációs szakértőt szerződtetnek, aki vállalja a tevékenységek koordinálását, illetve tartja a kapcsolatot a célcsoportokkal és az érdekelt felekkel is. A partnerek közti kommunikációt a nagyszalontai önkormányzati alkalmazottak román és magyar nyelven egyaránt biztosítják, továbbá egyes dokumentumokat szükség szerint mindkét nyelvre lefordíttatnak. A kommunikáció főként internetes úton zajlik, de szükség szerint telefonon, továbbá a találkozások keretében is. A projekt működéséhez szükséges eszközök mindkét épületben rendelkezésre állnak (l. számítógép, fax, nyomtató és internet).

Hatékony csapadékvíz-gyűjtő és -elvezető rendszer kiépítése Nagyszalonta–Sarkad határon átnyúló régióban – I. ütem

A tevékenység keretében a következőkre kerül sor: Nagyszalontán: 10.338 m vízgyűjtő csatorna rehabilitációja és kiépítése, három árok és egy gyűjtőcsatorna iszaptalanítása, egy szivattyútelep cseréje (az Ady Endre és a Bartók Béla utca kereszteződésénél). Sarkadon: 3.726 m csatorna rehabilitációja és kiépítése belterületen, a Gyepes csatorna iszaptalanítása, a Gyepes partjának helyreállítása, és egy új öko-vízelvezető műtárgy (beton lefolyó) építése, valamint a régi elbontása a Vár utcában. A projekt könnyen megvalósítható, mivel rendelkezésre állnak a korábbi projekt keretében létrejött műszaki tervek, továbbá minden lehetséges kockázatot megvizsgáltak, és megállapították a vonatkozó megelőző intézkedéseket is. Azért, hogy a határ mindkét oldalán megvalósuljon a projektmegvalósítás hatékony kezelése, műszaki felelősökkel létrehoznak egy közös Koordinációs Bizottságot. Így a humán, pénzügyi, szakmai erőforrások közössé tételével a helyi önkormányzatoknak jobb esélyük van a lakossági elvárások teljesítésére, mindamellett, hogy a környéken várható hasonló beruházásoknak ez csak az első szakasza.





Finanszírozás

A projekt a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 HURO/1101. sz. pályázati felhívása keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból került finanszírozásra.

www.huro-cbc.eu